Miért nőtt a várható élettartam 40-ről közel 80 évre néhány évszázad alatt?

Az 1800-as évekre tehető a szappan vegyi úton történő előállítása és így, több mint 1400 évvel első használatát követően, elérhetővé vált mindenki számára.

Aztán jött a következő lépés.

Semmelweis Ignác 1847-ben felfigyelt rá, hogy az egyik klinikán a szülő anyák halálozási rátája sokkal magasabb, mint a többi intézményben. Szemet szúrt neki, hogy ezen a klinikán az orvosok és az orvostanhallgatók boncolás után közvetlenül a szülészetre mennek. Rájött, hogy a szappanos kézmosás valószínűleg nem elegendő a kéz megfelelő fertőtlenítésére. Elrendelte, hogy az orvosok minden vizsgálat előtt klórmész-oldatos kézmosással fertőtlenítsék kezüket. Az eredmények őt igazolták, az anyák halálozási aránya 18%-ról 2%- ra csökkent, ennek ellenére kollégái heves felháborodással reagáltak Semmelweis "vádjára", miszerint ők fertőzték meg az anyákat.

Semmelweis életében sosem kapta meg az őt megillető elismerést felfedezéséért, sőt, ellenségei elmegyógyintézetbe záratták, ahol ápolói súlyosan bántalmazták, és valószínűleg ennek következtében két hét után meghalt.

Nevét ma több kórház és más egészségügyi intézmény viseli, illetve számos szobra áll világszerte.

Louis Pasteur felfedezte, hogy a levegőben terjengő mikroorganizmusok között nagyon sok káros az emberi szervezetre és ezek ellen védekezni kell. Így életét ennek szentelve, lefektette a fertőtlenítés és sterilizálás alapjait.

Hogyan is jutnak be ezek a kórokozók az emberi szervezetbe?

Levegőből belégzéssel, a felületekről pedig érintéssel terjednek és jellemzően nyálkahártyán keresztül jutnak be a szervezetbe.

A 21. szádban már számtalan módszer és fertőtlenítőszer áll rendelkezésünkre.Többségük hatásosságához nem fér kétség, de nagy mennyiségű vegyi anyagot tartalmaznak, amelyek agresszív, nemegyszer mérgező mivoltuk miatt károsak a használónak és jelentős ökológiai terhet jelentenek. De ezek mellett sem lehetünk 100%-ig nyugodtak, hiszen újabb és újabb kórokozók jelennek meg és okoznak súlyos,esetenként ismeretlen betegségeket. Ezért a laboratóriumokban folyamatosan dolgoznak és keresik a hatékonyabb, jobb, egyszerűbben alkalmazható, ugyanakkor az emberi szervezet-, és környezetkímélő, tartós megoldásokat.

Egy ilyen kutatás-fejlesztés eredményeképpen 10 éve fejlesztették ki a technológiát, amit a Bactakleen  Magyarország alkalmaz, amely jelenleg a világ első 100%-ban természetes alapú, felületeken hosszútávon megmaradó és hatását egyedülálló módon minimum 8 hétig kifejtő fertőtlenítő rendszere.

Nem kell elteljen ezer év, hiszen számos országhoz hasonlóan Magyarországon is elérhető már mindenhol.

Pár évszázada még milliók életét követelő betegségekkel szembesültek az emberek, amelyek nagy részét vissza tudtuk szorítani, esetleg végképp el tudtuk törölni a Föld színéről. Ez az eredmény nem csak az orvostudománynak köszönhető, hanem egy nagyon egyszerű dolognak, a higiéniai szokások folyamatos fejlődésének, annak, hogy a "tiszta" és a "fertőtlenített" fogalmak rendre újraértékelődtek az évek során.

A fejlett országokban éppen a megfelelő higiéniai intézkedésekkel sikerült gyakorlatilag eltüntetni sok olyan fertőző betegséget, amelyek a harmadik világban, főleg Afrikában ma is komoly problémát jelentenek.

De nincs könnyű dolga annak, aki újítani akar; gondoljunk csak a ma már hétköznapi szappanra.

A mi fürdőszobai kellékünkhöz hasonló szappant 385 körül a gallok és a germánok készítettek először, igaz ugyan, hogy eredendően a hajuk szőkítésére használták.

Több mint ezer évnek kellett eltelnie mígnem 1399-ben Angliában IV. Henrik Fürdési Rendeletben utasította nemeseit, hogy lovagi életük során legalább egyszer vízzel teli kádba merüljenek el.

A kemény toalettszappant az arabok találták fel, olívaolajból és a fahamu lúgjából készítették. Illatosították is, de ezt az import luxuscikket csak a jómódú emberek tudták megvásárolni. Anglia és Franciaország felismerte a szappan jövedelmezőségét, s amint egyre népszerűbb lett, erősen meg is adóztatta. Ezzel azonban lehetetlenné tette, hogy a gazdagokon és nemeseken kívül más is hozzájusson. A köznép legfeljebb fahamuval távolította el a piszkot testéről és ruhájáról.

A francia Louis Pasteur az erjedés és a bomlás folyamatának vizsgálata során felfedezte, hogy a rothadási folyamatokat a levegőben terjengő mikroorganizmusok okozzák, vagyis a szabad szemmel nem látható baktériumok között akadnak olyanok, amelyek ártalmasak az emberi szervezetre. Munkásságát ezután annak szentelte, hogy minél többet azonosítson e kórokozók közül.

Ezt követően fejlesztette ki és teremtette meg a ma is alkalmazott pasztörizálás, sterilizáció és fertőtlenítés alapjait.

A kézfertőtlenítés fontossága ma már mindenki számára egyértelmű.

A testi higiénia egyidős az emberrel, folyamatosan fejlődik, befolyásolhatják vallási előírások, közösségi szokások, vagy akár a mindenkori divatirányzatok is.

A környezeti higiénia szintén óriási fejlődésen ment keresztül. Gondoljunk csak a hosszú átmenetre a kezdetektől a fürdőszobák, wc-k, szennyvízhálózatok kialakulásáig. A wc papír, a papír zsebkendő használatára. És még hosszan sorolhatnák. Hogyan jutottunk el addig, hogy a kézmosás nem elég, hogy oda kell figyelnünk az egészséges kórokozó mentes környezet kialakítására is.